Nagy kontraszt

Forgó Zoltán


Bácsbokod Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 38/2005. (V.03.) sz. határozatával

Forgó Zoltán bácsbokodi lakosnak „Bácsbokod Nagyközségért” kitüntető címet adományoz a 30 éves zenekarvezetői, valamint Bácsbokod település zenei élete érdekében kifejtett kiemelkedő munkájáért. Az átalagon felüli teljesítménnyel nagyban hozzájárult Bácsbokod Nagyközség tekintélyének emeléséhez, és zenei fejlődéséhez.

Forgó Zoltán a mai Szlovákia területén található Tejfalu (mai nevén Mliecsno) községben született 1935. május 28-án a Forgó család negyedik gyermekeként.

A család az 1947-es lakosságcsere keretében a telepített családok listájára került, így a szomszédos Csávoly községben telepedtek le.

Iskolai tanulmányait az első osztálytól a harmadik osztályig magyar nyelven és a negyedik osztályt szlovák nyelven végezte az akkori Csehszlovákiában.

Az áttelepítés után az ötödik osztályba Gíra László, az akkori iskolaigazgató vette fel. Meg kell említeni, hogy Gíra László volt az a pedagógus, aki a legnagyobb hatással volt a bácsbokodi karnagyra. Ő volt, aki később kezébe adta Paganini életrajzának kétkötetes olvasmányát. Ekkor kezdett el foglalkozni a zene igazi értelmével, és mivel Paganini is gitározott, így ő is elkezdett a gitár ismereteivel foglalkozni.

A gitározás mellett a hegedű volt még az a hangszer, mely felkeltette érdeklődését. Ennek hatására beiratkozott Baján az Állami Zeneiskola hegedű tanszakára. A Zeneiskola elvégzése után kinevezett tanársegédi állást kapott.

Az anyagi megbecsülés nem megfelelő volta miatt kénytelen volt a vendéglátóiparban munkát vállalni. Ekkor ismerkedett meg a bácsbokodi Mendler Pállal, illetve későbbi barátjával, Barta Jánossal, akivel csaknem 25 évig muzsikált együtt helyi és környékbeli lakodalmakban, bálokon, táncos mulatságokon.

A Csávolyon eltöltött évek – a legszebb fiatal évek mellett – a kultúra területén zajlottak, hiszen részt vállalt az akkori kulturális élet minden mozzanatában. A délszláv nemzetiségi Országjáró körutakon, mint vezető prímás vett részt. Csávolyon 1963-ban a megüresedett Művelődési Otthonban igazgatói állás betöltésére kapott megbízást, amelyet három évig töltött be. Forgó Zoltán 1969-ben, 35 éves korában nősült meg, s vette feleségül Molnár Klárát. Ekkor költözött át a szomszédos faluba, Bácsbokodra. Két év elteltével 1971-ben megszületett gyermekül ifj. Forgó Zoltán.

A bácsbokodi kulturális életben betöltött szerepe 1975. évtől kiemelkedő. Ekkor Sándorfi István akkori iskolaigazgató kereste fel Forgó Zoltánt, és a település fúvószenei hagyományainak újjáélesztését, azaz egy fúvószenekar létrehozását kérte tőle. A kitartó munka eredményeként sikerült a Berger zenekar hagyományaira épülő zenekart létrehozni, amely az évtizedek alatt hírnévre és elismerésre tett szert a megye egész területén.

A zenekar életében olyan hagyomány épült ki az évek alatt, hogy az idősebb tagok is visszajárnak és művelik a fúvószenét.

A zenekar részt vesz helyi és vidéki ünnepségeken, kulturális rendezvényeken (Baja, Bácsalmás, Bácsszőlős, Vaskút, Kunbaja, Bácsborsód, Mátételke, Tataháza, Madaras, Csávoly, Rém, stb.), továbbá az évek során több külföldi meghívásnak is eleget tettek: Németország (Jöhlingen), Szlovákia (Naszvad), Szerbia (Temerin, Bajmok, Miletics), Románia (Gyimesfelsőlok).

A repertoár összeállításában figyelembe kellett lenni a településünk etnikai összetételére. Bácsbokodon két kisebbségi önkormányzat jött létre, a német és a horvát, így e nemzetiségieknek népzenéjével is kellett foglalkozni.

Magyarországon és Európa szerte számos fellépésen bizonyította a zenekar, hogy megérdemelten nyerte el 1999-ben a bronz fokozatú koncertfúvós és show-zenekar, 2001-ben a minőségi zenekar, 2010-ben pedig az ezüst fokozatú show- és szórakoztató-zenekar címet.

Forgó Zoltán 2009-ben bekövetkezett halát követően, vezetőjük emlékére és tiszteletére a zenekar felvette a Forgó Zoltán Ifjúsági Fúvószenekar nevet.