Nagy kontraszt

Molnár József


Bácsbokod Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 111/2001. (VI.14.) Kth. sz. határozatával egyhangúlag úgy döntött, hogy Molnár József bácsborsódi lakos részére díszpolgári címet adományoz a település fejlesztésében 1982-1989 közötti időszakban végzett kiemelkedő munkájáért.

 
Molnár József 1930. november 10-én a jugoszláviai Temerinben született, földműves szülők gyermekeként. 

Felesége Dore Erzsébet, akivel 2007. június 15-én bekövetkezett haláláig boldog házasságban élt.

 

Iskolái:

Az első 6 osztályt Temerinben, a 7. osztályt Baján, a 8. osztályt pedig a csávolyi iskolában végezte el.

1967-ben Baján a Türr István Közgazdasági Technikumban érettségizett.

Ezután Szombathelyen a Tanácsakadémián, közben Baján  a Marxista Esti Egyetemen szerzett újabb végzettségeket.

1956-ban Pécsett fejezte be sikeresen az Államigazgatási Főiskolát.

1972-ben Szombathelyen a Tanácsakadémia Elnökképző Tagozatán kapott bizonyítványt.

 

Életútja:

1947. április 23-án a katymári határszakasznál lépett magyar földre, feleségével együtt menekültként érkeztek Magyarországra.

Először Vaskúton húzódtak meg egy korábban áttelepült rokonnál, majd Bácsborsódra kerültek Puhl József nagygazdához, akinél előbb mezőgazdasági munkás, később parádés kocsis lett.

1949-ben belépett az akkor alakult Vörös Zászló Termelőszövetkezetbe.

1951-ben bevonult katonának Szolnokra, ahol 1953-ig szolgált.

1952-ben felvették a párttagok sorába.

Szerette a sportot, kapus minőségben volt a bácsbokod-bácsborsódi focicsapat tagja.

1953-tól 1954-ig az ÁFÉSZ-nál dolgozott, 1954-ben Bácsborsód tanácselnökévé választották.

Bácsborsódi elnöksége alatt sok társadalmi munkát szervezett, ezek eredményeként épült fel az általános iskola, kiépítésre került a vezetékes vízhálózat, a községben járdákat építettek.

Tanácselnöksége alatt Bácsborsód dinamikusan fejlődött, hiszen közbenjárására létesült a gyógyszertár, önálló orvosa lett a községnek, kiépült a villamosenergia-hálózat, minden házba bevezették a villamos áramot, ravatalozó épült, két új szárnnyal bővítették az Őszi Napfény szociális Otthont.

1982. január 1-jével Bácsborsód és Bácsbokod községek egyesülésével létrejött a Bácsbokod-Bácsborsód Nagyközségi Közös Tanács, melynek elnöke lett.

Ebben a ciklusban a tanácsi beruházások kivitelezésére megalapította a Költségvetési Üzemet, és Bácsbokodon is sok társadalmi munkát szervezett.

Ennek köszönhetően községünkben felépült a ma is működő napközi otthon és konyha, újjáépült a tanácsháza, a község útjai szilárd burkolatot kaptak, a temetőben vízvezetéket építettek ki, a kápolnához vezető utat aszfalttal borították, és lakossági közreműködéssel több utcában járda épült.

Nevéhez fűződik még 1986-1987 években a gázvezeték-hálózat kiépítése mindkét községben, a Bácsbokodi Vízmű létrehozása a két település vízellátására, a szennyvíz - és csatornarendszer megépítéséhez szükséges tervek elkészíttetése, 1990-ben a telefonhálózat létrehozásának megszervezése mindkét településen, a káptalanfüredi úttörőtábor és a gunarasi üdülő társadalmi munkával történő újjáépítése.

1987-ben a Bajai Járási Tanács elnökévé is megválasztották.

Közösségi szervezőmunkájának köszönhetően 1988-ban Bácsbokod lett az országos településfejlesztési verseny 1. helyezettje, a közel 100 millió Ft értékű társadalmi munka elvégzéséért.

A nyertesnek járó nemzeti zászlót 1989. május 31-én Kukorelli István a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke adta át.

1990. január 1-jén Bácsborsód település kilép a két település fúziójából. Az emiatt kiírt választáson Bácsbokod nagyközség elnökévé választották.

36 évi tanácselnökség után 1990 őszén befejezte az aktív munkát és nyugdíjba vonult.

 

Élete folyamán mindvégig a közösség érdekeit szolgálta, és vallotta, hogy összefogással, közös akarattal és munkával minden kitűzött cél elérhető.

 

Kitüntetései:

  • 1975. „Eredményes munkáért - településfejlesztésért” érem
  • 1981. „Honvédelmi érdemérem” (Czinege Lajos honvédelmi miniszter adta át)
  • 1982. Magyar Népköztársaság Minisztertanácsától „Kiváló Társadalmi Munkáért” érdemérem
  • 1986.  Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsától „A munka érdemrend ezüst fokozata” kitüntetés
  • 1989.  Magyar Népköztársaság Minisztertanácsától „Kiváló Társadalmi Munkáért” érdemérem
  • 2001. Bácsborsód Község Képviselőtestületétől „Bácsborsód Községért” elismerő oklevél és emlékplakett az 1954-től 1981-ig Bácsborsód, majd 1982-től - 1989-ig   Bácsbokod-Bácsborsód Közös Tanács elnökeként végzett kiemelkedő vezetői és településfejlesztési tevékenységéért.
  • 2001.08.20. Bácsbokod Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete a „Bácsbokod Nagyközség Díszpolgára„ címet adományozta a községben végzett kimagasló munkássága elismeréseként.